Nagyveleg
Közhasznú információk
Közösségi élet
veletlen_03.jpg

Felhőkép

Jelenleg 84 vendég és 0 felhasználó van vonalban.

A községről

Publikálási dátum: 2014. december 26.

Nagyveleg a Vértes és a Bakony között, Mórtól 10 km-re nyugatra található. Megközelítés Mór, illetve Bakonycsernye felől lehetséges.

 

A Nagyveleghez kapcsolódó első írásos emlékeket 1230-ból ismerjük. Egyike a legrégibb községeknek. Nevét valószínűleg arról a Velek (Veluk) vezérről kapta, akiről Béla király névtelen jegyzője sokszor megemlékezik. Árpád vezér legnemesebb vitéze volt Velek.

Veleg nevével először 1230-ban találkozunk Csák Ugrin érsek öccse, Csák Miklós várainak visszakövetelése kapcsán. A következő írásos feljegyzés 1439-ben Erzsébet királyné iktatási parancsában olvasható.

1458-ban Hunyadi Mátyás megerősíti Ulászló levelei alapján a Rozgonyi örökösöket birtokukban, az erről szóló okiratban Nagy Velegh neve is szerepel.

1498-ban a keresztesek elleni harcban a feljegyzett jobbágyok neve között szerepel Marton Pál, Vincze Balázs veleghi jobbágyok neve is.

1691-ben I. Lipót a kincstárra szállt csókakői uradalmat minden hozzátartozóival együtt báró Hochburg János fő hadiszállítónak adományozta. A török kivonulása után 40 családot hívtak ide, Trencsén megyei tótokat, Vas és Veszprém megyei magyarokat, megígérve számukra a szabad vallásgyakorlatot.

 A nagyvelegi evengélikus egyház 1746-ban alakult hivatalosan, amikor is a most is álló templom épült. 87 családból állt, 2/3 rész magyar 1/3 rész tót nyelvezetű volt. 1859-ben még 584 magyar és 30 tót volt. A templom alapköve 1784. aug 4-én /II.József engedelmével/ lett lerakva és dec. 8-án lett felavatva.

1796-ban az egész falu leégett. 1796-ban engedélyezett országos gyűjtésből épült újjá a templom és az iskola, a tanító és lelkészlak.

1800-as években a település földesura eladósodott, így került a Grünfeld család tulajdonába vétel útján.

Az 1848-49-es szabadságharcban Nagyveleg aktív szerepet játszott. A Megyei Bizottmány tagja lett Rajcsányi János evangélikus lelkész és Farkas Ádám bíró is. 67 nemzetőrt adott Veleg

Az evangélikus gyülekezet elemi iskolát tartott fenn 1746-tól 1945-ig, ami az államosítás után általános iskolaként működött tovább. 


A falu lakossága mindkét világháborút megszenvedte, a község is komoly harcok színtere volt. A hősi halottak emlékét márványtábla őrzi a templomban és a temetőben.

Nagyveleg igazi fejlődése az I. Világháború után indult meg

A Grünfeld család cselédlakásokat építtetett, és mivel azok katolikus vallásúak voltak, felépíttette a vallásuknak megfelelő templomot

Grünfeld Pál az uradalom mellett saját termékeinek feldolgozása érdekében szeszgyárat létesített, ami jól működött, többeknek munkát adva.

A II. Világháború idején szétrombolták a működő üzemet, felszerelését széthordták.

A ma is álló kastély berendezése szintén a háborús idők martalékává lett.

 

 

 

 

 

1948 a fordulat éve, az egyéni gazdálkodást a megalakuló kis tsz-ek váltották fel. Községünkben megalakult a "Szabadság" Tsz.

Az 50-es években sorban létesültek a környéken a bányák, pl. Balinkán, Pusztavámon, az ipari üzemek Móron. Megkezdődött a lakosság munkába állása.

1982-ben kezdődött a konténeres hulladékszállítás.

1989-ben elkészült a község vezetékes ivóvízhálózata.

1990-ben elkészült a központi antenna rendszer.

1990 tavaszától önálló orvosi körzet lett Nagyveleg.

1993-tól fiókgyógyszertár működik.

1994-ben elkészült az új Faluház. Kiépült a telefon hálózat.

1995-ben átadásra került a földgázvezeték.

1999-ben felavatták az új parókiát.

2000-ben tájházat avattunk.

2008-ban központi park létrehozása.

2009-ben tornaszoba átadása az óvodánál.

2010-ben játszóudvar kialakítása az iskola udvarán

2011-ben elkészült a szennyvízhálózat.

Források: Kovácsné Szabó Erika falutörténeti kutatásai
nagyveleg.uw.hu