Részletek

Módosítás: 2025. március 13

Találatok: 817

Címerünk

A címer heraldikai leírása

A címer: álló helyzetű háromszögű pajzs, osztatlan kék pajzsmezővel.

A címerpajzs alján látható zöld hármashalmon, természetes ábrázolású, ősmagyar vitéz áll. A fekete hajú és lelógó fekete bajszú harcos honfoglaláskori magyar ruházatot visel.

A vitéz ruházata: a veres hajtókájú térden alul érő fehér (ezüst) köpeny alatt, barna csizma látható. A harcos jobbfelé nyíló köpenyét, derékban arany csatos barna öv szorítja le. A harcos jobb oldalán, az övről két keskenyebb barna szíjon lelógó barna tarsoly látható. Az öv arany csatjából balharánt irányban lelógó barna szíjvég a tarsoly magasságáig ér.

A vitéz fején arany végű veres süveget visel, valamint két varkocsba fogott haját egy-egy kerek arany korong díszíti.

A harcos könyökben hajlított jobbjában, három, hegyével fölfelé álló fekete nyílvesszőt tart. Másik kezében a bal vállára vetett arany markolatú fekete íjat fog.

A kék pajzsmező felső részén egy-egy kisebb háromszögű címerpajzs lebeg. A jobboldali kisebb címer pajzsa fehérrel (ezüsttel) és veressel hétszer vágott. A baloldali kisebb pajzs osztatlan veres pajzsmezejében egy stilizált ötszirmú fehér (ezüst) rózsa lebeg. A stilizált rózsa közepére egy veres szív van helyezve és a szíven egy fekete kereszt látható.

A címer magyarázata

Nagyveleg ősi honfoglaláskori település, nevének első írásos említése 1230-ból maradt fenn Csák Miklós végrendeletében.

A máig is élő hagyomány szerint nevét VELEK vezérről kapta, akit ANONYMUS írásaiban többször megemlített. III. Béla király névtelen jegyzője szerint Árpád vezér legnemesebb vitéze volt VELEK, hűsége jutalmául kapta meg a "zarándai ispánságot".

A község címerében szereplő magyar vitéz, a község névadóját VELEK vezért jelképezi, kinek arany süvege jelzi vezéri méltóságát.

A zöld hármashalom a község, dimbes-dombos jellegére utaló motívum, mivel Nagyveleg a Bakony-hegység legnyugatibb peremén, a Móri-árok mellett helyezkedik el.

A címerben látható egyik kisebb "árpádsávos" pajzs Árpád vezérre, ill. a honfoglalásra utaló motívum. A másik kisebb pajzson az evangélikus egyház címeréből származó "lutheri rózsa" a "második honfoglalásra" utal. A török hódoltság időszakában Kis- és Nagyveleg egyaránt elpusztult. A törökök kiűzését követően 1746-ban a felvidéki Trencsén megyéből ill. Vas és Veszprém megyéből ide telepített evangélikus családok telepítették újra a községet.

Összegezve elmondható: Nagyveleg címere ún. mesélő címer, mivel egyedi kompozíciójával és motívumaival elmeséli a község nevét, történelmét, földrajzi fekvését.

Zászlónk

Zászlónkon a címer főbb színei (vörös, fehér) ismétlődik. A zászló közepén községünk címere helyezkedik el.

Részletek

Módosítás: 2025. február 18

Találatok: 1550

Nagyveleg a Vértes és a Bakony között, Mórtól 10 km-re nyugatra található. Megközelítés Mór, illetve Bakonycsernye felől lehetséges.

A Nagyveleghez kapcsolódó első írásos emlékeket 1230-ból ismerjük. Egyike a legrégibb községeknek. Nevét valószínűleg arról a Velek (Veluk) vezérről kapta, akiről Béla király névtelen jegyzője sokszor megemlékezik. Árpád vezér legnemesebb vitéze volt Velek.

Veleg nevével először 1230-ban találkozunk Csák Ugrin érsek öccse, Csák Miklós várainak visszakövetelése kapcsán. A következő írásos feljegyzés 1439-ben Erzsébet királyné iktatási parancsában olvasható.

1458-ban Hunyadi Mátyás megerősíti Ulászló levelei alapján a Rozgonyi örökösöket birtokukban, az erről szóló okiratban Nagy Velegh neve is szerepel.

1498-ban a keresztesek elleni harcban a feljegyzett jobbágyok neve között szerepel Marton Pál, Vincze Balázs veleghi jobbágyok neve is.

1691-ben I. Lipót a kincstárra szállt csókakői uradalmat minden hozzátartozóival együtt báró Hochburg János fő hadiszállítónak adományozta. A török kivonulása után 40 családot hívtak ide, Trencsén megyei tótokat, Vas és Veszprém megyei magyarokat, megígérve számukra a szabad vallásgyakorlatot.

 A nagyvelegi evengélikus egyház 1746-ban alakult hivatalosan, amikor is a most is álló templom épült. 87 családból állt, 2/3 rész magyar 1/3 rész tót nyelvezetű volt. 1859-ben még 584 magyar és 30 tót volt. A templom alapköve 1784. aug 4-én /II.József engedelmével/ lett lerakva és dec. 8-án lett felavatva.

1796-ban az egész falu leégett. 1796-ban engedélyezett országos gyűjtésből épült újjá a templom és az iskola, a tanító és lelkészlak.

1800-as években a település földesura eladósodott, így került a Grünfeld család tulajdonába vétel útján.

Az 1848-49-es szabadságharcban Nagyveleg aktív szerepet játszott. A Megyei Bizottmány tagja lett Rajcsányi János evangélikus lelkész és Farkas Ádám bíró is. 67 nemzetőrt adott Veleg

Az evangélikus gyülekezet elemi iskolát tartott fenn 1746-tól 1945-ig, ami az államosítás után általános iskolaként működött tovább. 

A falu lakossága mindkét világháborút megszenvedte, a község is komoly harcok színtere volt. A hősi halottak emlékét márványtábla őrzi a templomban és a temetőben.

Nagyveleg igazi fejlődése az I. Világháború után indult meg

A Grünfeld család cselédlakásokat építtetett, és mivel azok katolikus vallásúak voltak, felépíttette a vallásuknak megfelelő templomot

Grünfeld Pál az uradalom mellett saját termékeinek feldolgozása érdekében szeszgyárat létesített, ami jól működött, többeknek munkát adva.

A II. Világháború idején szétrombolták a működő üzemet, felszerelését széthordták.

A ma is álló kastély berendezése szintén a háborús idők martalékává lett.

1948 a fordulat éve, az egyéni gazdálkodást a megalakuló kis tsz-ek váltották fel. Községünkben megalakult a "Szabadság" Tsz.

Az 50-es években sorban létesültek a környéken a bányák, pl. Balinkán, Pusztavámon, az ipari üzemek Móron. Megkezdődött a lakosság munkába állása.

Értékeink, küldetésünk

• 1982-ben kezdődött a konténeres hulladékszállítás.
• 1987-ben elkészült a község vezetékes ivóvízhálózata.
• 1990-ben elkészült a központi antenna rendszer.
• 1990 tavaszától önálló orvosi körzet lett Nagyveleg.
• 1993-tól fiókgyógyszertár működik.
• 1994-ben elkészült az új Faluház. Kiépült a telefon hálózat.
• 1995-ben átadásra került a földgázvezeték.
• 1999-ben felavatták az új parókiát.
• 1999-ben felavatták Nagyveleg zászlóját.
• 2000-ben tájházat avattunk.
• 2008-ban központi park létrehozása.
• 2009-ben tornaszoba átadása az óvodánál.
• 2010-ben játszóudvar kialakítása az iskola udvarán
• 2011-ben elkészült a szennyvízhálózat I. üteme.
• 2014-ben fotovoltaikus rendszerek kialakítása Nagyvelegen.
• 2017-ben a helyi identitás és kohézió erősítése Bodajk térségében.
• 2020-ban eszközfejlesztés belterületi közterület karbantartására.
• 2020-ban polgármesteri hivatal felújítása.
• 2020-ban az orvosi rendelő épületének felújítása, eszközbeszerzés.
• 2021-ben Falugondnoki szolgálathoz buszbeszerzés Nagyvelegen.
• 2021-ben kommunális eszköz beszerzése.
• 2021-ben szolgálati lakás kialakítása.
• 2021-ben óvoda udvar fejlesztése.
• 2021-ben útfelújítás Nagyveleg belterületén, Dózsa Gy. utcában.
• 2022-ben útfelújítás Nagyveleg belterületén, József A. utcában.
• 2022-ben eszközök, gépjármű tárolására alkalmas létesítmény építése.

A község nevezetességei:

• Római Katolikus Templom
• Evangélikus templom
• Grünfeld Pál Evangélikus Vendégház, Kastély
• Falumúzeum

Források: Kovácsné Szabó Erika falutörténeti kutatásai
nagyveleg.uw.hu